Parajdi Sószoros Parajd

 

 

 

A Parajdtól délre kialakult Sószoros Sparajdi-soszoros-1-ozékelyföld egyik legérdekesebb természeti ritkasága.
Magát a Sószorost a Sóháta valamint a Gyurkos domboldalakat áttörő Korond-patak vize alakította ki. A Parajdról egyórás sétával elérhető szoros környékén egyedülálló látványt nyújtanak a hófehér sósziklák valamint a kisebb-nagyobb sóbarlangok.

Bővebben: Sószoros Parajd 

rapsonneRapsoné vára-Parajd

 

 

Parajdról egy órai séta alatt elérjük azt a magas, meredek szikla hegyet, ahol északról a Kis-Juhod vizének, mély, sötét völgye övezi; délről és nyugatról a Szilas-patak árka folyja körül, s csakis keleti oldalán áll egy keskeny, szintén falmeredek oldalokkal bíró hegynyak révén a hátrább fekvő Körös dombbal összefüggésben. Innen mászható meg a sziklacsúcs tetője, hol szédítő magasságban állott Rapsoné vára, melynek rommaradványai még ma is fölismerhetők. E vár hajdan féltojásdad alaku volt és máig a kincskeresők kedvenc tanyája volt.

Bővebben: Rapsoné vára- Parajd

Parajdi Sósfürdő

 

A parajdi Sóbánya különleges ajánlatai között szerepel a meleg sós kádfürdõ és a szabadtéri sósfürdõ is. A sósfürdõ, gyógykúra formájában a szervezet egészére hat és mint ilyen: nyugtató, szorongásoldó, izomellazitó, gyulladáscsökkentõ, értágitó, bõr-nyálkahártya fertõtlenitõ, szarurétegoldó, hámositó hatása van. A kádfürdés idõtartama napi 10 percrõl, fokozatosan megemelhetõ napi 30 percre (egyéni tûrõképességtõl függõen).

Bővebben: Parajdi Sósfürdő

Parajdi sóbánya

 

sóbánya


A parajdi sóbányászat története egészen a római korig vezethető vissza. A legelső hiteles írásos utalás a parajdi só bányászatára 1405-ből való.

A parajdi sótelep Európa egyik legnagyobb sótartaléka, a sótömzs maga 1,2 km x 1,4 km átmérőjű. Több száz évnyi kibányászhat

ó

sót rejt magában, ezzel Erdély gazdagságának egyik legjelentősebb és szinte feneketlen kincsesládája.

Bővebben: Parajdi Sóbánya